személyi prelatúra: a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után létrehozott egyházkormányzati egység. - Világi papokból és diákonusokból az Apostoli Szentszék az érdekelt ppi konf-k meghallgatásával alapítja, a papok megfelelő elosztásának elősegítésére, v. különös lelkipásztori, ill. missziós feladatok ellátására bizonyos területeken v. bizonyos társad. csoportok körében. - Szabályzatát az Ap. Szentszéktől kapja. Ordináriusa a prelátus, akinek joga, hogy országos v. nemzetk. szemináriumot alapítson, a növendékeket inkardinálja, s a ~ szolgálatának címére felszentelje v. felszenteltesse. De gondoskodnia is kell lelki képzésükről és tisztes megélhetésükről. - Világiak a szabályzatban megszabott módon a ~val kötött megállapodás által szentelik magukat a ~ ap. munkájának. A szabályzat határozza meg a ~nak azokhoz a helyi ordináriusokhoz való viszonyát, akiknek részegyházában a prelatúra a maga lelkipásztori v. missziós tevékenységét a mpp. előzetes hozzájárulásával gyakorolja v. gyakorolni kívánja (CIC 294-96.k.). - Az első ~ az →Opus Dei volt. **